Kattints ide!

www.letminimumalatt.lap.hu

Szeg�nys�gr�l 

„A szeg�nys�g ott kezd�dik, amikor egy csal�dban nem tudnak j�llakni”

Oszt�lyf�n�ki �ra¹ a szeg�nys�gr�l �s a gazdags�gr�l

Oszt�lyf�n�kn�: Tal�n eml�keztek r�, tavaly ilyenkor, ezeknek a besz�lget�s �r�knak az egyik�n hosszan besz�lgett�nk a szeg�nys�gr�l, a gazdags�gr�l. Nagyon sok �rdekes dolgot mes�ltetek arr�l, hogy ki mit gondol a szeg�nys�g okair�l, kit tekint gazdagnak, egy�ltal�n mik�nt szeretne gazdag lenni. Ma nagyj�b�l ugyanezt a t�m�t folytatn�m, de szeretn�m, ha arr�l is besz�lgetn�nk, hogy mit lehet, mit kellene tenni a t�rsadalomban egyre jobban l�that� szeg�nys�ggel. Kinek mi a v�lem�nye, hogyan alak�tsuk a mai k�t �ra t�m�j�t?

K. Tam�s: Szerintem besz�lj�nk arr�l, hogy mit lehetne tenni a hajl�ktalanok�rt. Egyre t�bben vannak, �s Pesten minden utcasarkon van egy-k�t hajl�ktalan.

M. M�ria: Ha bemegy�nk a k�rt�rre �s lesz�llunk a buszr�l, a SPAR �lelmiszerbolt mellett egy eg�sz hajl�ktalan t�rsas�g van, akik kiraknak mindenf�le �cska kacatot, hogy vegy�k meg. Nagyon lerobbant figur�k, l�tszik, hogy alkoholista a legt�bb, b�d�sek, nem mosakodnak. Sz�momra ijeszt�ek ezek az emberek, elford�tom a fejem, ha arra j�rok.

T. �kos: Ez szerintem nagyon rossz taktika, mert att�l m�g ott vannak, b�r bevallom, nekem is er�fesz�t�sembe ker�l, hogy r�juk b�rjak n�zni. Anyuk�m is �gy van vele, a m�ltkor azt mondta, amikor egy alulj�r�n j�tt�nk kereszt�l, hogy el kellene rejteni ezeket az embereket, mert a k�lf�ldiek azt fogj�k gondolni, hogy az eg�sz orsz�g ilyen szeg�ny.

�. Kata: Szerintem a hajl�ktalanokat nem szabad �sszekeverni a szeg�nys�ggel, a szeg�nyekkel. A hajl�ktalanok a szeg�nys�g legv�gs� r�sz�t jelentik. Sok j�m�d� emberb�l lesz hajl�ktalan, mert esetleg iszik, �s a feles�ge kiteszi. A szeg�nyek nagyobb r�sze eleve nyomorba sz�letik, m�gis fenntartja az �let�t, gyereket nevel. Nagyon sok szeg�ny ember rengeteget dolgozik az�rt, hogy valahogy enni adjon a gyerekeinek, ruh�t vegyen. A hajl�ktalanok feladt�k, eg�sz nap ott fekszenek az alulj�r�kban, m�r nincs erej�k rendesen dolgozni.

Oszt�lyf�n�kn�: �gy �rted ezt, hogy a hajl�ktalanok k�z�l sokan maguk felel�sek a sorsuk�rt, szemben a szeg�nyekkel, akik nem tehetnek szeg�nys�g�kr�l?

�. Kata: �gy az�rt ez nem igaz, de sok hajl�ktalan felel�s az�rt, hogy az utc�ra ker�lt, b�r sok olyan szeg�ny is van, aki maga is tehet a sors�r�l.

Oszt�lyf�n�kn�: �gy �rzem, hogy mindaddig kicsit a leveg�be besz�l�nk, am�g nem pr�b�ljuk tiszt�zni, ki mit �rt szeg�nys�gen �s gazdags�gon. Ami az egyik ember sz�m�ra nagy szeg�nys�g, az a m�sik sz�m�ra lehet, hogy gazdags�gnak, de legal�bbis norm�lis anyagi h�tt�rnek t�nhet. Szerintetek ki a szeg�ny ma n�lunk, 2004-ben Magyarorsz�gon?

C. P�ter: A szeg�nys�g ott kezd�dik, amikor egy csal�dban nem tudnak j�llakni, amikor nincs p�nz arra, hogy kifizess�k a k�z�s k�lts�get, f�t�st.

L. Sonja: Az is szeg�nys�g, ha nincs p�nz norm�lis b�torra, cip�re, ruh�ra, f�leg ha a gyerekre nem tudnak rendes ruh�t adni.

N. Bal�zs: A j�llak�s sem mindegy, mert ha nem jut legal�bb h�tv�g�n jobb �telekre, mondjuk csirk�re, k�l�ra, a gyereknek �d�t�re, a sz�l�knek s�rre, az m�r szeg�nys�g.

K. Tam�s: Az is szeg�nys�get jelent, ha nem tudnak k�nyvet venni, legal�bb egy �vben egyszer sz�nh�zba menni, meg egy�tt elmenni nyaralni. Ha k�lf�ldre nem is, de legal�bb a Balatonra vagy valamilyen faluba, �d�l�helyre legal�bb egy h�tre.

M. Mari: Szerintem ezek m�r ink�bb luxusdolgok, csak az a szeg�nys�g, ha nincs p�nz norm�lis kaj�ra, �s m�r a turk�l�s cuccot sem b�rja kifizetni a csal�d. F�leg, ha a fizet�s el�tt egy h�ttel k�lcs�n kell k�rni vagy bankk�rty�r�l A-hitelt kell levenni, amit azt�n levon a bank, amikor megj�n a fizet�s.

S. Erzsi: A munkan�lk�lis�g a szeg�nys�g, ha egy csal�dban mind a k�t sz�l� munkan�lk�li, s�t az egyik m�r csak seg�lyt kap a v�rosh�z�r�l, ez a szeg�nys�g.

Oszt�lyf�n�kn�: H�t ezt eg�szen feln�tt m�don �sszeszedt�tek. Most nagyon k�nyes k�rd�st fogok feltenni, kicsit f�lek is t�le, de tegnap este, amikor gondolkodtam azon, hogy a szeg�nys�g kapcs�n mir�l is fogunk ma besz�lgetni, elhat�roztam, hogy megk�rdezem: van-e k�ztetek, aki �gy �rzi, hogy � szeg�ny. Egy�ltal�n meg lehet-e ezt k�rdezni?

C. P�ter: Szerintem nem lehet. Aki igaz�n szeg�ny, az sz�gyelli. Mindenki ink�bb t�bbet mutat ann�l, mint ami otthon t�nyleg van. Ebben az oszt�lyban szerintem t�bb olyan gyerek van, aki szeg�ny, de a sz�lei megpr�b�lj�k megadni neki is, amit tudnak, s �gy eltussol�dik a szeg�nys�ge. Ezek a gyerekek is j� ruh�ba j�rnak, igaz, hogy k�nai, de az�rt j�nak, divatosnak l�tszik. R�ad�sul �k ink�bb dicsekednek azzal, hogy nekik van j� p�l�juk, nadr�gjuk, cip�j�k.

Oszt�lyf�n�kn�: P�ter, te �rett, sok tekintetben az �tlagn�l �rz�kenyebb gyerek vagy, szerinted – n�v n�lk�l – van e az oszt�lyban olyan t�rsad, aki szeg�ny?

C. P�ter: Nem is egy van, de titkolja. Szerintem mindannyian tudjuk, kik azok az oszt�lyt�rsaink, akiknek a csal�dj�ban anyagi gondok vannak. B�r ezek a gondok nem olyan s�lyosak, nem arr�l van sz�, hogy �heznek, csak sokkal szeg�nyebbek az �tlagn�l, illetve vannak gyerekek, akik az �tlagn�l sokkal gazdagabbak.

M. �va: Ez el�g neh�z dolog, mert sok gyerek sz�gyelli azt, ha nem tudj�k a sz�lei megvenni neki azt a nadr�got, p�l�t vagy mobiltelefont, ami a gazdagabb gyereknek megvan. Az �n anyuk�m le van sz�zal�kolva, el�g kev�s a nyugd�ja, apuk�m sok�ig volt munkan�lk�li-seg�lyen. Volt �gy, hogy nagymam��k adtak p�nzt, meg k�lcs�nt vett�nk fel. Nem is igen k�rhetek mobilt, mert anyuk�mnak sincs, apunak van, mert a c�ge adott neki, hogy a teheraut�ja el�rhet� legyen. �n is szeretn�k jobb ruh�kat, de nem merek otthon k�rni, az is sok, amit anyu�k r�m k�ltenek.

Oszt�lyf�n�kn�: �vi, �rezted, hogy ebb�l probl�m�id ad�dnak az oszt�lyban?

M. �va: Volt �gy, hogy a Sonja mondta, hogy ezt a b�na nasztr�t m�r ne vedd fel, mert ez nem men�. �n meg mondtam, hogy tudom, de anyu�k nem tudnak m�sikat venni.

Oszt�lyf�n�kn�: �rezted, hogy ez�rt len�zn�nek, kirekeszten�nek a t�rsaid?

M. �va (s�r�ssal k�zdve): Azt nem, de p�ld�ul �v elej�n nagyon rossz volt, amikor azok a gyerekek, akiknek a sz�lei jobban �llnak, balatoni meg tengeri nyaral�sokr�l hoztak be k�peket, meg CD-t, �s mes�lt�k, milyen j� volt nekik.

�. Kata: Ebben baromi igaza van �vinek, szerintem van egy klikk az oszt�lyban, akik idetartoznak, azoknak a sz�lei jobban �llnak, j� mobiljuk van, j� cuccaik vannak, a csal�dnak aut�ja van, nyaralni j�rnak. Nem mondom, hogy �k len�zik a szeg�nyebbeket, de term�szetes sz�mukra az, ami t�bb gyereknek nem az.

Oszt�lyf�n�kn�: Kata, �n �gy tudom, hogy te j� k�r�lm�nyek k�z�tt �lsz otthon, egy�bk�nt szinte mindegyik�t�k helyzet�t ismerem, hisz ez a k�teless�gem, ez�rt vagyok oszt�lyf�n�k. Te tagja vagy ennek a csapatnak, a jobb m�d� gyerekek csapat�nak?

�. Kata: Nem, mert olyan megal�z�nak �rzem azokkal szemben, akik rosszabb helyzetben vannak. Egy�bk�nt engem anyu�k egy�ltal�n nem k�nyeztetnek el. Mondjuk abban igen, hogy megkapok sok k�nyvet, sz�nh�zba, moziba el�g sokat mehetek vel�k, nyaralni is, de cuccokban, mobilban nem. S nem is �rezn�m j�l magam, ha fitogtatn�m, hogy gy�gyszert�runk van. Apu �s anya 12 �r�t dolgoznak naponta, s van �gy, hogy a testv�remmel mi is lemegy�nk pakolni, ha �ppen d�lut�n j�n egy teheraut�nyi �ru. Szerintem a sz�leim jobb anyagi helyzete nem az �n �rdemem. T�bbsz�r voltam kint a csal�dunk N�metorsz�gban �l� rokonain�l, akik orvosok, gy�gyszer�szek. Innen mentek ki a h�bor� ut�n. S azt l�ttam, hogy a n�met unokatestv�reim is el�gg� r�vid p�r�zon vannak tartva. Nem cser�lgetik s�r�n a sz�leik a telefonjaikat, nem j�rnak extra ruh�kba, s �k is kem�nyen dolgoznak a sz�leik patik�j�ban. Nekem az a v�lem�nyem, hogy nagyon sok olyan gyerek van, akinek egy�ltal�n nem olyan j�m�d�ak a sz�leik, de kicsikarj�k t�l�k a j�, dr�ga cuccokat, a divatos holmit. �gy l�tom, sokkal ink�bb arr�l van sz�, hogy a szeg�nyebb vagy �tlagos helyzetben l�v�k szeretik t�bbnek mutatni magukat, mint ford�tva. A gazdagabb nem j�tssza el a szeg�nyt.

J. Zolt�n: Szerintem az oszt�lyban nincsen igaz�n szeg�ny gyerek. Ha szeg�nys�gnek a hajl�ktalans�got, az �hez�st tekintj�k.

C. P�ter: �n is ezt gondolom. Az nem igaz�n szeg�ny, akinek a sz�lei b�rj�k, hogy gimn�ziumba j�rjon a gyerek�k. Az�rt ebben az oszt�lyban minden gyereknek van mit ennie, ruh�ja, k�nyve, sok gyereknek mobilja, DVD-, CD- vagy mp3-as lej�tsz�ja, sokaknak m�rk�s h�tizs�kja.

Oszt�lyf�n�kn�: Ha j�l �rtelek benneteket, ti az �hez�st, a hajl�ktalans�got tekintitek a szeg�nys�g f� ism�rv�nek. �n az�rt m�sk�nt l�tom ezt, �n azt is szeg�nynek tekintem, akinek ugyan van lak�sa, de egyre kev�sb� vagy egy�ltal�n nem tudja fenntartani, akinek nincs semmi tartal�kp�nze, aki nem tudja kiv�ltani a gy�gyszer�t, ha az orvos fel�rja neki. De az is szeg�ny, aki ugyan mindennap eszik, de nagyon ritk�n jut p�nz h�sra, gy�m�lcsre, s akinek a t�pl�l�k�t z�m�ben a zs�ros keny�r, a krumpli, a t�szta, esetleg egy kev�s szalonna jelenti. De sok m�s jellemz�je is van a szeg�nys�gnek, p�ld�ul azt is szeg�nys�gnek kell tekinteni, ha valakinek sohasem telik arra, hogy �j ruh�t vegyen – m�g ha k�nait is –, aki csak m�sok levetett holmijait hordja, akinek nincs p�nze arra, hogy k�nyvet vegyen, hogy legal�bb egyszer egy �vben elmenjen sz�nh�zba, vagy akinek sohasem telik arra, hogy a szabads�ga alatt kimozduljon a lak�s�b�l.

G. R�bert: Ha �gy n�zz�k, akkor nagyon sok szeg�ny van, mert ny�ron a f�l lak�telep itthon volt, nem tudtak a honpolg�rok elmenni a Balatonra vagy a Velencei-t�ra, mert m�r a vonatjegy �s a strandbel�p� egy csal�dnak t�bb ezer forint, s akkor m�g nem ettek egy fagyit, nem ittak egy k�l�t vagy s�rt sem.

S. Erzsi: Szerintem is sok a szeg�ny ember, csak valahogy �gy maguknak is sz�gyellik bevallani, hogy szeg�nyek. Az �n anyuk�m szokta mondani, hogy � m�sokhoz k�pest szeg�ny, mert a koll�gan�i elutaznak G�r�gorsz�gba, van, akinek van egy telke itt a k�rny�ken, �s van rajta kisebb nyaral�, �s ott pihen. Anyu mag�nak csak a turk�l�ban vesz ruh�t, apunak k�nai boltban, nekem meg a h�gomnak az Auchanban, TESCO-ban. De �szint�n mondom, nem �rzem magunkat szeg�nynek, m�g akkor sem, ha id�nk�nt apu k�lcs�nk�r vagy hitelt vesz fel a bankk�rty�j�ra. Apu k�l�n�sen nem �rzi szeg�nynek mag�t, neki fontos, hogy meglegyen a napi cigi, s�r h�tv�g�n, akkor m�r boldog. Sz�nh�z, mozi egy�ltal�n nem �rdekli. S ha lenne p�nze, akkor sem menne el nyaralni, mert ut�lja az ilyesmit. Nincs ig�nye ilyen dologra, s ez�rt ha nem is jut r� p�nze, nem �rzi szeg�nynek mag�t az�rt, hogy nem mehet el.

B. T�mea: Szerintem az emberek nagy r�sz�ben az�rt nincs ig�ny ilyen luxusabb, elitebb dolgokra, mert �gy nem k�nozza �ket az, hogy nem futja a p�nz�kb�l. Az �n sz�leimnek sem telik ilyen dolgokra, mivel h�rman vagyunk. �k ki tudj�k fizetni a rezsit, nek�nk megvesznek mindent, de sz�nh�zba, nyaralni szinte soha nem mennek, s a saj�t ruh�jukon sp�rolnak. Nagyon kuporgatni kell, hogy nek�nk vegyenek valamit, meg a h� v�g�n is legyen m�g kaj�ra. Magyarul sem nek�nk, sem nekik nem futja arra, hogy �lvezz�nk is valamit az �letb�l. �s ez nem r�zs�s �rz�s, mert nekem is rossz, amikor m�sok nyaral�s�nak a k�peit n�zik sz�netben, s r�ad�sul �rzem, hogy len�znek az�rt, hogy �n kis cs�r� vagyok ugyan�gy, mint m�sok az oszt�lyb�l.

R. Attila: S szerintetek ez szeg�nys�g? Mert szerintem ez egy j� �let a hajl�ktalanokhoz meg a kunyh�ban lak� rom�khoz k�pest. Akiknek a fele persze oka annak, hogy ilyen nyomoros az �lete, meg azok is, akik elissz�k a p�nzt.

�. Kata: Szerintem az�rt t�nik szeg�nys�gnek, mert ma m�r egyre t�bben vannak, akik baromi gazdagok, akiknek h�rom aut�juk, fedett uszod�s, teniszp�ly�s h�zuk van, h�tv�g�n �tugranak valami spanyol szigetre ….

(Valaki megsz�lal): Ibiz�ra.

�. Kata: Eb�delni �s �szni egyet. Az, ami r�gen j�l�t volt, az ma ebben a helyzetben sokak sz�m�ra szeg�nys�g. �s ez ideges�t sok embert, aki egy�bk�nt el�gedett lenne a sors�val.

C. P�ter: �n is ezt akartam mondani, meg azt is, hogy sok ember az�rt nem �rzi mag�t szeg�nynek, mert lelkileg gazdag, nem fontos neki az, ami a t�bbi embernek fontos, teh�t nem akar szuper h�zat, aut�t, be�ri a k�nai piacos ruh�val vagy m�g a turk�l�val is. Azt l�tom, hogy a h�v� emberek sokkal jobban el b�rj�k viselni, hogy nem �lnek olyan j�l, s�t a gazdagokhoz k�pest szeg�nyen �lnek. S �k azok, akik szeg�nyebben is adakoz�bbak a n�luk m�g szeg�nyebbek sz�m�ra.

Zs. Tamara: Szerintem is az�rt �rzi sok ember mag�t szeg�nynek, mert nagyon sok lett a gazdagabb ember, r�ad�sul olyanok, akik nem a k�t kez�k munk�j�val gazdagodtak meg, hanem �gyess�ggel, azzal, hogy kit�rt�k a szeg�nyebbeket a munkahely�kr�l, a f�ldjeiket megvett�k. P�ld�ul ismerek olyan v�llalkoz� embert a nagyn�n�m�k faluj�ban, aki azzal lett gazdag, hogy felv�s�rolta olcs�n a f�ldeket, s most nagyon kev�s fizet�s�rt dolgoztatja a falusiakat.

N. Bal�zs: Szerintem nem lehet el�t�lni azt, aki gazdag lett. Ink�bb p�ldak�nt kell �ll�tani, mert a paraszt mi�rt adta oda a f�ldj�t olcs�n. A vag�nyok mindig el�bb l�pnek egy perccel, mint a but�bbak, az �tlag. Valakinek �gyesnek kell lennie.

Zs. Tamara: H�t �n ezzel baromi nem �rtek egyet, �pp az lenne a miniszterek meg a parlamenti k�pvisel�k dolga, hogy ezt megakad�lyozz�k. Egyesek meggazdagod�s�val egy�tt sokak lettek szeg�nyek.

N. Bal�zs: Erre mondj�k, hogy farkast�rv�nyek vannak.

L. �gnes: Tamar�nak adok igazat, mert nem lenne szabad megengedni, hogy valaki, aki �gyeskedik, nagy vagyont gy�jts�n, s ezzel szinte rabszolgatart�v� v�lik, mert falun, akinek nagy birtoka van, az majdnem �gy b�nik az ott �l� emberekkel, mint r�gen a f�ldes�r a jobb�gyokkal. Mert ha m�shol nem tud dolgozni, akkor annyi fizet�s�rt megy el, amennyit a f�ldbirtokos tud fizetni. De v�rosban is ez a helyzet, aki megvette a gy�rakat, az keveset akar fizetni a szeg�nyeknek, s azok m�g szeg�nyebbek lesznek. S kezdik joggal irigyelni a gazdagokat.

Oszt�lyf�n�kn�: Biztosak vagytok benne, hogy minden gazdagnak sz�m�t� ember becstelen �ton jutott a vagyon�hoz? S itt �hatatlanul fel kell tenni a k�rd�st, hogy kit is tekintethet�nk gazdagnak. Hiszen egy bizonyos anyagi helyzetb�l szeml�lve �n a magam 145 ezer forintos k�zalkalmazotti brutt� b�remmel gazdag vagyok a 35 ezer forintos nyugd�jat kap� id�s n�nihez k�pest, aki a gy�gyszert�rban nem tudja kiv�ltani a 2500 forintba ker�l� sz�vgy�gyszer�t. Kata sz�lei viszont nekem t�nnek gazdagnak, de a 100 leggazdagabb magyar b�rmelyike – m�r megbocs�ss Kata – csak legyintene arra a gy�ny�r� patik�ra, ami a tietek.

Zs. Tamara: Szerintem egy bizonyos gazdags�gi fokon t�l mindenki becstelen�l jutott a vagyon�hoz. K�l�n�sen a politikusok meg a k�lf�ldiek, akik nagyon olcs�n vett�k meg a magyarokt�l a gy�rakat, a f�ldeket az�rt, mert mi magyarok szeg�ny orsz�g voltunk. S ez�rt lett annyi hajl�ktalan meg szeg�ny, mert a magyarokat kiszor�tott�k a gy�rakb�l. P�ld�ul azt hallottam anyuk�m�kt�l, hogy sok gy�rat az izraeliek vettek meg, s az itteni rokonaik vezetik azokat, s ez�rt a zsid�k most megint a gazdagok k�z� ker�ltek.

T. �kos: Ez rasszizmus, j�, hogy nem azt mondod, hogy a rom�k a leggazdagabbak Magyarorsz�gon.

V. Andrea: �n hallottam, hogy a rom�k k�z�tt vannak nagyon gazdag emberek, keresked�k, akik a saj�t fajt�jukb�l gazdagodnak meg, r�szben azzal, hogy olcs�n dolgoztatj�k �ket a saj�t c�geikben, r�szben azzal, hogy p�nzt adnak nekik, �s sok kamatot kell a szeg�nyeknek visszafizetni�k.

P. Istv�n: Az ilyen gazdag rom�knak kellene a sok szeg�ny rom�nak munk�t is meg seg�lyt is adniuk. A gazdag magyaroknak meg a magyar szeg�nyeknek kellene seg�ts�get adni.

R. Attila: Szerintem az�rt van szeg�nys�g, mert az emberek �nz�k, s a kicsit jobb m�d�ak nem akarnak a vagyonukb�l p�nzt adni a szeg�nyebbeknek, mert mindenki felfel� szeretne menni a rangl�tr�n. Aki �pphogy meg�l, az is kicsit jobban szeretne �lni, akinek m�r van egy v�llalkoz�sa, amelyikb�l kivesz havi sz�z-k�tsz�zezer forintot, az f�lmilli�t akar keresni �s azt elk�lteni.

M. M�ria: R�gen �gy lett valaki gazdagabb, hogy f�lretett egy kicsit a fizet�s�b�l, �s gy�lt, gy�lt a bankban a p�nz, azt�n a gyereke hozz�tett. Ma ez nem �gy van, ma vagy egyszerre, gyorsan lesz gazdag valaki, vagy szeg�ny marad. Fizet�sb�l nem lehet gazdagabb lenni.

S. Erzs�bet: Ez az�rt van, mert ma az emberek nagy r�sze csak annyit keres, amennyi a meg�lhet�shez el�g vagy m�g ahhoz sem, s az embereknek csak egy ici-pici r�sze keres annyit, amennyib�l be lehet tenni a p�nzt bankba vagy p�ld�ul �zleti v�llalkoz�sba, amely nagy hasznot hoz. Gazdagnak lehet lenni m�g �r�ks�gb�l meg abb�l, ha a sz�l�k vesznek �zletet a gyerek�knek. A maga erej�b�l csak kev�s fiatal tud gazdag lenni. Kl�ri n�ni k�rdezte, hogy mi a gazdags�g. Szerintem az a gazdag, aki ha vett egy j� lak�st �s aut�t, m�g marad annyi p�nze, hogy vegyen egy �zletet, de nem egy ilyen h�zalj�s butikot, hanem egy nagy boltot benn, Pesten, a MOM-parkban vagy a Mammutban, j� �ruval.

N. Bal�zs: Szerintem az aut�keresked�s j�, t�k olcs�n megvenni a haszn�lt aut�t, �s sok�rt eladni, ebb�l lehet meggazdagodni. Vagy a maffia tagj�nak lenni. Kulcs�r Attila meg a vele kapcsolatban l�v� p�nzv�lt�k, rend�r�k gyorsan meggazdagodtak, s n�h�ny �vig kir�ly volt mindegyik�k.

Oszt�lyf�n�kn�: S szerintetek meg�ri ilyen �ron gazdagnak lenni?

N. Bal�zs: Meg, mert egyr�szt nem minden maffiaembert csuknak le, el lehet t�nni k�lf�ldre, s ha lefizeti a nemzetk�zi rend�rs�get, akkor el tud menni olyan orsz�gba, ahonnan nem adj�k ki, m�sr�szt, am�g nem bukik meg, addig j�l �l, harmadr�szben el is tud dugni Mexik�ban vagy Argent�n�ban egy p�r milli�rdot, s akkor, amikor kij�n a b�rt�nb�l, van mihez ny�lni.

T. �kos: Ez a t�v�sorozatokban van, l�tod, hogy Kulcs�r Attila is lebukott. Meg erre az erk�lcsileg nulla dologra nem lehet �p�teni. Szerintem nem fontos ez a cs�csgazdags�g, �n akkor is el�gedett lenn�k, ha felvenn�nek egy j� egyetemre, s m�rn�kk�nt dolgozhatn�k, s megel�gedn�k annyi keresettel, amennyib�l el tudom magas szinten tartani a csal�dom. Nem mondom, hogy nem �r�ln�k annak, ha lenn�nek r�szv�nyeim abban a c�gben, ahol dolgozom, s abban gy�lne a p�nzem. De milli�rdos vagy ak�r sz�zmilli�s vagyonos nem szeretn�k lenni.

C. P�ter: �n sem szeretn�k ennyire gazdag lenni, �n semmi m�s�rt nem szeretn�k picit vagyonos lenni, csak az�rt, hogy seg�thessek a nagyon szeg�nyeknek. M�r az el�bb jelentkeztem, de nem kaptam sz�t. Azt akartam mondani, hogy a magyarorsz�gi �s a nyugat-eur�pai gazdagok k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy ott sokkal jobban adakoznak a gazdagok a szeg�nyeknek. S�t a nem is olyan gazdagok, hanem az �tlagos j�vedelm�ek is sokkal ink�bb adnak p�nzt a szeg�nyeknek. Alap�tv�nyokat hoznak l�tre, �s abba fizetnek, itt m�g a j� helyzet� emberekben sincs j� �rz�s arra, hogy adakozzanak. Mondtam, hogy a szeg�nyebb, de �ppen nem �hez� nyugd�jasok, �regek, a fiatalabb h�v� emberek adakoznak. A v�llalkoz�k nem, mert azt mondj�k, hogy �k sokat dolgoznak, mi�rt nem dolgoznak a hajl�ktalanok, a szeg�nyek is. �n voltam m�r gy�jt�sen, ruh�t, �gynem�t m�g csak adnak, de p�nzt nagyon kevesen, pedig j� h�zakba ment�nk, olyanokba, ahol lehetett l�tni, hogy j�l �llnak anyagilag.

S. Erzsi: A hajl�ktalanoknak t�nyleg nem sz�vesen adnak, a beteg gyerekeknek ink�bb.

Oszt�lyf�n�kn�: Szerintetek mi ennek az oka? Mi�rt nem adnak az emberek a hajl�ktalanoknak, a nagyon elesett szeg�nyeknek, a rom�knak?

S. Erzsi: Mert az emberek z�m�nek t�nyleg annyi p�nze van, hogy meg�ljen, meg az�rt sem, mert nagyon sokan azt gondolj�k, hogy a hajl�ktalanok legnagyobb r�sze az�rt olyan, amilyen, mert iszik, mert nem akar dolgozni. Nagyon sok hajl�ktalan fiatal, sokuk t�nyleg dolgozhatna. De nem fogadj�k fel �ket, mert koszosak, b�d�sek.

L. Sonja: Mi�rt adjon az ember annak, aki iszik, k�b�t�zik, s ett�l t�k le van pusztulva. V�g�l is � tehet r�la, hogy az utc�n kell aludnia. Nem mi, akik rendes emberek vagyunk.

C. P�ter: Nagyon sok hajl�ktalan szeretne dolgozni, de nem kap munk�t, mert nincs lak�sa. Kev�s az olyan otthon, amelyik befogadja �ket.

M. �va: �n sajn�lom �ket, volt �gy, hogy a zsebp�nzemb�l adtam olyan fi�nak, aki mondta, hogy egy napja nem evett.

C. P�ter: Nagyon sok pl�b�ni�n, f�leg ahol sok a hajl�ktalan, a tisztelend�k, a reform�tusokn�l a tiszteletesek a h�veket felvil�gos�tj�k a hajl�ktalanokr�l, arr�l, hogy mi vezet oda, hogy nincs lak�suk, csal�djuk. Van olyan atya, sokan ismerik, Kozma Imre, aki hajl�ktalanotthonokat hozott l�tre, seg�lyekb�l, adakoz�sb�l tartj�k fenn ezeket. Ez j� megold�s.

L. Sonja: Ok�, aki akar, adjon, de att�l �n nem vagyok rosszabb ember, hogy nem adok, mert nekem is kev�s van. Nem vagyok �nz� ez�rt.

�. Kata: Mindenki maga d�nti el. A sz�leim rendszeresen adnak a M�ltai Szeretetszolg�latnak gy�gyszert ingyen, de h�t van egy hat�ra ennek is. Apuk�m, aki h�v� ember �s sajn�lja, szereti ezeket az embereket, azt szokta mondani, hogy ezt az �llamnak kellene megoldania.

C. P�ter: Ezzel egyet�rtek, de szerintem az is fontos lenne, hogy min�l t�bb embert megv�djenek att�l, hogy lelkileg, anyagilag les�llyedjen, hogy az utc�ra ker�lj�n.

Zs. Tamara: Mivel lehet megv�deni az alkoholista, toprongyos, dolgozni nem akar�kat att�l, hogy les�llyedjenek?

G. Robi: M�r r�g�ta akarok sz�lni. Nem azzal seg�tesz igaz�n, ha mindig eltartod �ket, hanem azzal, ha munk�ra fogod �ket.

Zs. Tamara: De ha ezek z�me nem akar dolgozni, mert lejmolva, k�regetve is meg�l. Mindig tiszta ideget kapok, amikor sajn�lni kell ezeket az embereket.

�. Kata: Senki nem mondta, hogy k�telez� sajn�lni, adni, az ember lelkiismeret�re van b�zva, hogy akarsz-e seg�teni vagy nem.

C. P�ter: Ha szeretettel fordulunk fel�j�k, akkor h�l�sak, s nemcsak anyagilag kell seg�teni nekik, hanem lelkileg is. Ha enni kapnak, ha gy�gyszert kapnak, az sokat seg�t, de a lelk�kkel val� t�r�d�s a legfontosabb. Attila atya Kozma atya munkat�rsak�nt t�len sokat besz�lget vel�k a meleged�kben, de ap�c�k, szerzetesek is sokat besz�lgetnek vel�k. Ezeknek az embereknek az lenne fontos, hogy ne vesse meg �ket az emberek t�bbs�ge.

Zs. Tamara: Te C., mit�l van neked ekkora lelked? … Egyszer�en nem hiszem el, hogy ezeket az embereket komolyan lehet szeretni.

K. Tam�s: �n kedvelem C.-t ez�rt, s valahol �n is elmenn�k olyan munk�ra, ahol ezeknek a szeg�nyeknek lehet seg�teni. Egy�bk�nt att�l, hogy valaki szeg�ny, m�g nagyon �rt�kes ember lehet. A nagyn�n�m mes�lte, hogy az � k�zel�kben egy pinc�ben �l egy hajl�ktalan, aki matematikus volt, de alkoholista lett, s kir�gt�k az egyetemr�l, meg a feles�ge is.

Zs. Tamara: Most akkor ki a hib�s? �n, az ap�m, az of� vagy a pasi, aki t�k alkoholista lett, s nyilv�n kiny�rta mag�t, a csal�dj�t. Most mi�rt kell �t szeretni? Kiv�ve C.-t. Mi�rt nem lett a te pap�d hajl�ktalan vagy az eny�m?

M. �va: De ha az lett, akkor seg�teni kell neki, mert � is ember. Mi�rt nem azokon akartok seg�teni, akiknek van �t gyerek�k, tiszt�k, s az�rt szeg�nyek, mert az �t gyereket el kell tartani? Mi�rt pont a hajl�ktalanokat?

�. Kata: Senki nem mondta, hogy csak a hajl�ktalanokat kell seg�teni. De �n �gy �rzem, de nem biztos, hogy igazam van, a sokgyerekes, de kultur�lt csal�dokon sokkal k�nnyebb seg�teni, mint a hajl�ktalanokon vagy a roma szeg�nyeken. Egy tiszta k�r�lm�nyek k�z�tt �l� �tgyerekes csal�dnak annyi a probl�m�ja, hogy neh�z eltartani a gyerekeket egy fizet�sb�l vagy m�g kett�b�l is, ha �tlagemberek, ha nem j�m�d�ak. Ott nincs olyan probl�ma, hogy nem tanulnak a gyerekek, nem kapnak rendesen kaj�t. Csak a sz�l�k nehezen �lnek. A roma szeg�nyekn�l sokkal s�lyosabb a csal�di probl�ma, mert ig�nytelenek, m�veletlenek. A hajl�ktalanokn�l az a legnehezebb, hogy lelkileg is �sszet�rtek, meg megbetegszenek az utc�n. Hamar meg is halnak.

Zs. Tamara: Vagyis az �tgyerekes szeg�ny csal�don, akik norm�lis feh�r emberek, lehet seg�teni, a hajl�ktalanok nagy r�sz�n meg nem, mert m�r t�nkrementek, a rom�kon se, mert �k meg ostob�k.

K. Tam�s: Na, ez a legh�ly�bb mondat, amit ma mondt�l.

M. Mari: Mi�rt h�lye, az�rt, mert nem �lszent, mint ti? Baromi k�nny� t�k j� �letb�l sajn�lkozni a hajl�ktalanokon. Aki alkoholista, mag�t puszt�tja le, azt mi�rt kell p�tyolgatni?

K. Tam�s: Szerintem egyr�szt nem mindegyik hajl�ktalan alkoholista, mert p�nze sincs pi�ra. M�sr�szt nem biztos, hogy ki lehet b�rni m�sk�nt, mint r�szegen azt, hogy nincs lak�sod, csal�dod, hogy minden munkahelyr�l elk�ldenek.

M. Mari: N�zd meg a k�rt�ren vagy a Blaha alulj�r�ban este, hogy milyen dizsi van a hajl�ktalanok k�z�tt! Olyan vid�m a t�rsas�g, de a De�k t�ren is van egy t�rsas�g, a k�lf�ldieknek akarj�k az �js�gjukat eladni. J� �zleti �rz�kre vall. Az �n sz�leim meg a ti�d meg h�znak eg�sz nap. Nem �rzed, hogy milyen fon�k ez? Te olyan embereket v�dsz, akik maguk okozt�k a maguk lepukkan�s�t. Mi�rt kell akkor �ket sajn�lni, mi�rt vonjon el egy csal�d a gyerekeit�l ak�r egy sz�zast is ezeknek? Abb�l lehet egy csokit venni.

K. Tam�s: De ha nem adsz nekik, akkor bet�rnek hozz�d vagy elpusztulnak, s akkor m�r te is felel�s vagy a hal�luk�rt.

Oszt�lyf�n�kn�: Elmondhatom a v�lem�nyem �n is? Mivel lassan v�ge a mai besz�lget�s �r�nak, sz�t kell k�rnem. Az els� mondand�m: javul a vitakult�r�tok, s n� az �rz�kenys�getek. S az sem baj, ha Tamara �s Tam�s, mint rendesen, megint �sszevesztek. K�t k�l�n vil�g viaskodik egym�ssal. �n azt mondom, hogy akiben van er�, hogy seg�tsen a szeg�nyeken, az elesetteken, az seg�tsen, akiben nincs, aki elford�tja a fej�t, ha szembes�l ezekkel a probl�m�kkal, p�ld�ul a hajl�ktalanokkal, az ford�tsa el a fej�t, de az�rt egy pillanatig legyen lelkiismeret-furdal�sa. Azt �rdemes megtanulni, hogy az ember akkor lehet nyugodt, akkor �lvezheti a saj�t �let�t, j�l�t�t, aki gazdagnak tartja mag�t, az a saj�t gazdags�g�t, ha a maga erej�hez m�rten seg�t az elesett, szeg�ny embereken, akiknek a k�re j�val sz�lesebb, mint a hajl�ktalanok�. Amit �n enn�l is fontosabbnak �rzek, hogy itt az oszt�lyban, az iskol�ban el kellene ker�lni azokat a fesz�lts�geket, amelyek abb�l fakadnak, hogy nagyon k�l�nb�z� anyagi helyzetben �l� gyerekek, tanul�k j�rnak, �lnek egy�tt. �n megd�bbentem azon, hogy a ny�ri sz�net ut�n elk�l�n�lt klubot alkottak azok, akik el�kel� tengerpartokon nyaraltak, s azok, akiknek erre nem volt lehet�s�g�k, �s ett�l – joggal – rosszul �rezt�k magukat. Mint ahogy azon is elgondolkodtam, hogy a ruham�rk�k szerint rangsorolj�tok magatokat.

L. Sonja (k�zbev�g): Ez nem �gy volt tan�rn�, ezt csak ez a h�lye Csuti (M. �va oszt�lybeli beceneve) �rezte �gy. Senki nem n�zi le a m�sikat az�rt, ha b�n�bb cuccra van a sz�leinek p�nze, meg abb�l sincs semmi ciki, hogy valaki nem jut el ny�ron G�r�gbe.

Oszt�lyf�n�kn�: El�sz�r is ne v�gj k�zbe, Sonja, m�sodszor a most elmondott mondatod igazolja, hogy nem alaptalan Csuti rossz �rz�se, hiszen azt mondtad, hogy b�n�bb cuccra van p�nze a sz�leinek. M�skor nagyon b�lcs dolgokat tudok mondani egy-egy ilyen besz�lget�s �r�n, de most valami szor�tja a torkom. �rzem, milyen neh�z lehet meg�lni a csal�dotok anyagi helyzet�nek k�l�nbs�geib�l ad�d� �letm�dbeli, ruh�zkod�sbeli elt�r�seket. Nevezz�k nev�n azt, hogy van, akinek megadatik, hogy minden �vben k�lf�ld�n nyaral a sz�leivel, hogy aut�n j�r, hogy h�romhavonta �j cip�t kap, lecser�lheti egy szuperebbre a mobilj�t vagy a CD-lej�tsz�j�t, s ugyanakkor van, aki egy turk�l�s dzsekiben kell hogy �tv�szelje a telet. Az�rt ismerem ennek a terh�t, gy�trelm�t, mert �n nagyon szeg�nyen �ltem k�z�piskol�s koromban, m�g szeg�nyebben egyetemistak�nt. Beteg volt az �desap�m, lesz�zal�kolt�k. Hozz� kell tennem, hogy akkor, amikor �n tanultam, sokkal kisebbek voltak a j�vedelmi k�l�nbs�gek, de az�rt volt olyan gyerek, aki rep�l�vel ment a bolg�r tengerpartra, nekem pedig az �p�t�t�bor meg a gyerekek nyaraltat�sa, ami�rt p�nzt kaptam, volt a nyaral�s. A t�likab�tom�rt egy nyarat dolgoztam Csepelen egy konzervgy�rban. Nagyon esetlennek �rzem, hogy most azt mondjam, aki gazdagabb, aki szerencs�sebb, az seg�tsen azon, aki szeg�nyebb. Lehet, hogy b�rmilyen utal�s az ilyen jelleg� k�l�nbs�gekre v�gtelen�l megal�z�. Ne �rtsetek f�lre, azt sem szeretn�m, hogy akinek jobb sors jut, annak lelkiismeret-furdal�sa legyen, de legal�bb ne k�rkedjen vele, mivel ezt nem �, hanem a sz�lei teremtett�k meg. Persze az sem lenne �rtelmes, hogy akinek jobb a sora az �tlagn�l, az most kezdje sz�gyellni, rosszul �rezni mag�t. Sz�momra �. Kata n�metorsz�gi unokatestv�rei jelentik a nagyon szimpatikus p�ld�t, akik j�m�dban, mondhatjuk gazdags�gban �lnek, de a sz�leik bevonj�k �ket a gazdags�g l�trehoz�s�ba, a j�l�t teremt�s�be, a vagyon gyarap�t�s�ba. S annak is nagyon �r�l�k, hogy C. Peti Attila atya �s a M�ltai Szeretetszolg�lat szeg�nyeket seg�t� akci�j�ban r�szt vesz.

C. P�ter: Sz�vesen elint�zem, hogy aki akar, r�szt vehet ebben.

M. �va: De hogyan tud seg�teni egy 15 �ves gyerek a sok ezer szeg�nynek?

Oszt�lyf�n�kn�: Hemingway �rja valahol: Aki megment egy embert, az az eg�sz emberis�get menti meg… Ha kimosol egy m�g j�, de valami�rt nem hordott kab�tot, kivasalod, rendbe teszed �s elviszed a Csal�dseg�t� K�zpontba vagy valamelyik egyh�zi szeretetszolg�lathoz, m�r seg�tett�l. Ha veszel a zsebp�nzedb�l kar�csony el�tt egy kil� lisztet �s egy kil� cukrot �s elviszed ugyanoda, sokat tett�l. Nem milli�k adom�nyoz�s�r�l van sz�, hanem kis dolgokr�l. S ha az, akinek aut�ja van, �szrev�tlen�l, nem megal�z�an egy h�tv�g�n elviszi egy kir�ndul�sra azt a bar�tn�j�t, bar�tj�t, aki h�napok �ta ki sem mozdult a v�rosb�l, mert dr�ga az �tik�lts�g, j�t tesz azzal az emberrel. Ilyen kicsi dolgokkal is sokat seg�thet�nk a m�sikon.

*

Nem sokkal a rendszerv�lt�s ut�n a 10–14 �ves gyerekek k�z�tti mindennapi besz�lget�sekben megjelent a szeg�nys�g �s gazdags�g probl�m�j�nak �jabb �rtelmez�se, amely egyr�szt a szeg�nys�g mindennapi �letben t�rt�n� megtapasztal�s�ra, m�sr�szt a gazdags�g, a gazdagok l�t�nek �rz�kel�s�re alapoz�dott. Az �j Pedag�giai Szeml�ben a szeg�nys�g �s gazdags�g t�m�j�r�l k�sz�lt besz�lget�sben akkor m�g kevesebb sz� esett a szeg�nys�g mindennapjainak meg�l�s�r�l, arr�l a probl�m�r�l, hogy egy adott oszt�lyk�z�ss�gben egy�tt �lhetnek nagyon szeg�ny �s meglehet�sen gazdag csal�di h�tt�rb�l �rkez� gyerekek, s a sz�leik anyagi helyzet�b�l, �letm�dj�b�l fakad� jelent�s k�l�nbs�gek fesz�lts�gek, rossz �rz�sek forr�sai lehetnek. A kilencvenes �vek elej�n a gyerekek nagy h�nyada m�g b�zott abban, hogy sz�leikn�l jobb �letmin�s�g adatik sz�mukra, hogy es�ly�k van mindazoknak a – az akkoriban a hazai piacon is korl�toz�s n�lk�l hozz�f�rhet� – fogyaszt�si cikkeknek a birtokl�s�ra, amelyek egyben a gazdags�g elvont fogalm�t konkr�tt� tett�k a sz�mukra.

A 2004-ben k�sz�lt besz�lget�s �lesen villantja fel, mit jelent egy oszt�lyk�z�ss�gben a lak�telepi, munka n�lk�li sz�l�k �s a villanegyedek felt�rekv�, vagyonosod� k�z�poszt�lybeli csal�dok gyerekeinek mindennapi egy�tt�l�se, �s az �letm�d, a fogyaszt�s, az �letmin�s�g k�l�nbs�gei milyen k�z�ss�gen bel�li t�rt�n�seket, csoportszerkezeti v�ltoz�sokat induk�lnak.

A besz�lget�s egyik legfontosabb, val�sz�n�leg sz�les k�rben �ltal�nos�that� tapasztalata, hogy a nehezebb anyagi helyzetben, relat�v vagy abszol�t �rtelemben vett szeg�nys�gben �l� gyerekek – jobb anyagi helyzetben �l� t�rsaik k�z�ss�gi �rt�krendet, norm�kat, szok�sokat meghat�roz� hat�s�nak k�vetkezm�nyek�nt – t�bbnyire megpr�b�lj�k elfedni, elrejteni, de legal�bbis nem publikuss� tenni szeg�nys�g�ket, emiatti szorong�saikat. K�l�n�sen figyelemre m�lt� jelens�g, hogy a rosszabb helyzetben l�v� gyerekek a „gazdags�g” �ltaluk v�lt t�rgyi reprezent�ci�j�nak – ruh�zat, mobiltelefon, egy�b fogyaszt�si javak – birtokl�s�n kereszt�l szeretn�k magukat besorolni a „gazdagabbak” s ez�ltal jobb k�z�ss�gi helyzet�ek csoportj�ba.

Ugyancsak �j jelens�g, hogy a gyerekek sz�m�ra mindennapiv� v�lt a t�rsadalomban, a sz�kebb k�rnyezet�kben l�tez� igazi szeg�nys�g, a hajl�ktalans�g megtapasztal�sa, tov�bb� az ennek kezel�s�b�l az egy�nre h�rul� felel�ss�g meg�l�se. Egy oszt�lyk�z�ss�gen bel�l nagyon elt�r� reag�l�si mint�k jelennek meg a teljes elutas�t�st�l a szeg�nyekkel, hajl�ktalanokkal val� akt�v foglalkoz�s v�llal�s�ig. A besz�lget�s e t�ren nagyon pontosan k�pezi le a feln�tt t�rsadalom reag�l�si mint�it a szeg�nys�g, a hajl�ktalans�g okaira vonatkoz� t�rsadalmi v�leked�sekt�l a megold�si lehet�s�gek keres�s�n �t a megold�sban val� szem�lyes k�zrem�k�d�s meg�t�l�s�re vonatkoz� v�leked�sekig.

�sszess�g�ben jelent�s v�ltoz�s k�vetkezett be a szeg�nys�g �s gazdags�g probl�m�j�r�l val� gondolkod�s �s �rz�kenys�g ter�n, ami egy�rtelm�v� teszi, hogy a jelenben val� eligazod�s seg�t�s�t c�lnak tekint� iskola sz�m�ra a probl�m�r�l val� besz�d �s a probl�ma megold�s�ban val� tev�keny r�szv�telr�l t�rt�n� gondolkod�s �s gyakorlat a pedag�giai programok szerves r�sz�v� kell hogy v�lj�k.